2008.02.17 - Eged

Tegnap a Nagy-Egeden repültünk, Eger mellett. Szombaton jött a hidegfront, ami kisöpörte a légteret, és egész nap sütött a nap, de nagyon erős szél volt. Vasárnapra aztán repülhetőre enyhült a szél, és továbbra is maradt az állandó napsütés, úgyhogy elég jó kilátásokkal indultunk Egerbe. Éva otthon maradt, én Tevesz Andrással mentem a Jimnyvel. Jött Róna is, Anita is, meg még néhányan Budapestről.

On the road. Több helyen tekertek a madarak is, ami biztató volt :)

Mászik fel a Jimny :)



A starthelyen elég jó alapszél volt, start után egyből ki is emelt.


Róna indult először, aztán pár kör után vissza is szállt.


Az eddigi legjobb repülésem volt, időben 1 óra 3 perc, a legnagyobb magasságom pedig 1565m volt, ami startnívó+1051 méter! Gyönyörű volt a kilátás innen, főleg a Mátra tömbje volt lenyűgöző. Viszont rohadt hideg volt, fent -9 C alatt, úgyhogy az első tíz perc után az ujjaim lefagytak a snowboardkesztyűben, a vége felé pedig már teljesen átfagytam, úgyhogy le kellett jönnöm.
Start után a starthelytől jobbra a vonulat mentén tekergettem a termikeket, majd egy negyed óra után majdnem lerohadtam, és már a leszálló felé mentem, amikor egy kis szántóföld-darab fölött jött egy termik, amit kb. feles-egyes-másfeles emeléssel sikerült elkapni, és azzal visszamásztam. Utána a starthely körül bóklásztam, majd egy stabil 2-2.5 m/s-os termikkel sikerült felmászni 1565m-re. Ebben hárman utaztunk, nagyjából egy magasságban, de elég széles volt ahhoz, hogy elférjünk benne. Azért indián lenni óvatos, igyekeztem a többiektől tartani a távolságot. A termiket követve jóval a gerinc mögé kerültünk, ahonnan a többiek végül befordultak hátszélbe és elhúztak (a pg-n olvastam, hogy valaki 37km-t repült), én meg megpróbáltam visszaevickélni a leszálló felé. Ez hiú ábrándnak bizonyult, nem sikerült a hegy elé visszajutnom, gyorsító nélkül tolattam, kinyomott gyorsítóval sikerült lassan előre evickélnem totálisan átfagyva, és végül a DK-i leszálló fölött stabil 2-3m/s-el süllyedve értem földet. A varió szerint a legnagyobb emelés +4 volt, a legnagyobb süllyedés pedig -4.
Visszamászás után még egy startot megpróbáltam, de a beerősödő szél miatt befázás lett belőle, végül Róna segítségével kiszabadítottuk az ernyőt. (Mára viszont már a megfázásnál tartok...)
Mindent összevetve elég nagy élmény volt!
Mások is jókat repültek vasárnap Egeden, ennek a két galériának a képei is ekkor készültek: Eged-Sajópetri, Eged.