Sunday, April 3, 2011

2011.Április 3. - Óbuda

Majnem pont egy év szünet után repültem ismét, de igen jól esett :)

Tegnap délután kimentünk a HHH reptérre gyakorloni, Éva, Öri, Juci sógornőm és én. De majdnem teljes szélcsend volt, csak néha jött egy icipici befújás, úgyhogy nagyrészt belefutóst gyakoroltam. Öri jól érzete magát kint; érdeklődve nézte, hogyan húzza fel a motoros sárkány a gyalogsárkányt.
Aztán ma reggel Éva és Öri lementek a Balatóra, én meg reggel 9: Kolosy, Csülökkel, szakértés az időjárásról. Miért vannak felhők már kora reggel? Megállapítottuk, hogy ma Csolnok vagy Pilis, de inkább Csolnok lesz, ha nem is a tuti, de legalábbis a célpontunk. Mivel még erősen felhős az idő, valószínűleg később indul be (úgyhogy még ráérünk szakérteni), na de cserébe majd hamarabb le is áll, merthogy nem tud úgy felmelegedni. Útkozben Csolnok felé, pont az Óbuda leszálló mellett elhaladva vettük észre, hogy hoppá, itt már repülnek. Újratervezés, beálltunk a leszállóba. Az első fecske közben leért, megkérdeztük, milyen volt, a rövid válasz: "szar". Szakértettünk még, hogy akkor menjünk-e, vagy maradjunk-e, vagy nem-e, vagy mi-e'? Ide kicsit idefúj, de nem nagyon; Csolnokra is állítólag oda fog fújni, de abba az irányba eléggé összefüggőnek tűnt a felhőréteg. Vagy inkább menjünk haza? Erre is volt a társaságban hajlandóság, tegnap többen Hochewand-on tolták a tutiban, és így egy óbudai lecsúszás nem volt mindenkinek annyira izgalmas. Közben egyre többen jöttek a leszállóba, például komoly feltűnést keltve Atti és Livi, akik a piros Ladát (legalábbis én még azt láttam utoljára, lehet, hogy volt közben más is) egy gyönyörűen, részben saját kezűleg restaurált bogárra cserélték.
Ment tovább a szakértés, aztán megállapítottuk, hogy azért csak nézzünk már fel a starthelyre, ha itt vagyunk, mások meg ott repülnek. Én kicsit tartottam tőle, hogy ilyen hosszú kihagyás után egyből Óbudán kezdjek, ugyanakkor nagyon akartam már repülni.


Fent nem tűnt annyira rossznak, volt egy kis alapszél, általában kicsit jobbos, de még abszolút startolható. Sőt, a jobbos talán abból a szempontból sem volt rossz, hogy így a Farkastorok felé is tudtunk próbálkozni, a nap meg leginkább azt sütötte. És termikek is voltak :)
Meglepő módon a startot nem szúrtam el; ha elegáns nem is volt, de azért a levegőbe kerültem. Start után aztán gyors süllyedés, irány a leszálló felé, de sikerült fogni egy két és feles termiket, és azzal visszakapaszkodtam. Csülők rádiós segítsége jól jött, mert még csak pislogtam ki a fejemből, mint egy béka a téli álma utáni első napsütésben. Kis tekerés, jobbra-balra próbálkozás után nagyjából vége is lett a dolognak, kábé tíz percet repültem. Nem túl sok, de bemelegítésnek jó volt. Fuvarom is lett elég hamar, egy srác a starthelyre menet benézett a leszállóba, nem kell-e felvinni valakit. Nagyon jól tette, köszönet :)
Fent aztán megint ment a szakértés, időnként jöttek a termikus befújások, páran szépen kitekertek, de hol jó volt, hol lerohadós, nem tűnt túl megbízhatónak. Az ég elég felhős volt, és az árnyékban sem nagyon akart senki elstartolni. Aztán bejött fölénk egy elég masszív felhő, szívott, és beidult a starthely, mindenki esett felfelé :) Én is rástartoltam, találtam is kisebb termikeket, aztán egy elég masszívat, ami 3.6-al húzott. Nagyon éreztem, hogy kijöttem abból a kevés gyakorlatomból is, ami volt; igen darabosan sikerült megtekerni, a szűkítés helyenként merülőspirálszerűségbe ment át, ami nem volt a magasságnyerés szempontjából túl hatékony :) Körülbelül nívó+150 körüli magasságba sikerült tekerni, aztán elvesztettem ezt a termiket; utaztam még egy kicsit jobbra-balra, de végül besüllyedtem és leszálltam úgy 15 perc repülés után.


Rövid is volt, ügyetlenkedtem is, de nagyon élveztem, hogy ismét repülök, esek felfelé, és a magasból látom a starthelyet, az erdőt, a Dunát a hidakkal.

A képeket a második leszállás után csináltam a leszállóból.

Thursday, April 1, 2010

Csobánc, DNY-ban - 2010. március 29.

Egy kicsit elmaradt a blogírás, de sajnos a repülés is. Ősszel voltunk egy párszor Évával gyakorolni a reptéren, csatlakoztunk egyszer Rónáékhoz Epölön. Örkényt otthon hagyva csúsztunk egy-egy egyperceset Csolnokon - kábé ennyi, egyébként Kölök :), háztervezés, meló.
A múlt hétvégi a hidegfront után a hétfő viszont ígéretesnek tűnt, így Csülök megszervezett egy repülést az új kisbusszal Csobáncra.
Én még pénteken ki is vettem egy nap szabit hétfőre, és még vasárnap este is tuti jó távos időnek ígérkezett a másnap. Hétfő reggel már melegfrontot és cirrusokat írt az előrejelzés, és sajnos az odaúton is ezt láttuk. Csobáncra felmászva pedig már az inverziót is, a távra nem sok esély tűnt, így is lett.

A szél viszont jó volt, és a lejtő frankón tartott, úgyhogy ott helyben elég jót repültünk. Arról nem is beszélve, hogy milyen gyönyörű a hely. Korábban még nem repültünk Csobáncon, és nekem ez eddig a legszebb starthely, főleg így a déli, délnyugati oldalon, rálátással a többi vulkáni kúpra és a Balatonra.

Hátránya, hogy kicsi a lejtőtér, és az ott röpködő kb. 5-8 közötti ernyős eléggé megtöltötte, úgyhogy nagyon kellett figyelni egymást. Lejtőszabályt nem volt nagy divat betartani :( Éva két év kihagyás után egyszeri startból jó háromnegyed órát repült, én még másodszor is felmásztam, és összesen kicsit több, mint egy órát repültem. Táv nem lett, de azért frankón indult az év!



Valakinek pont sikerült megkapaszkodnia a kép telejében :)


Ez király volt :)


Airborne póló, Csobánccal.


Leszálló, száradnak a cuccok.

Sunday, June 21, 2009

2009. Június 14 - Első távocskám: Vértesszőlős - Bicske

A héten szabadságon voltam, így aztán beterveztem egy kis repülést is. A haladó tanfolyam szombaton Csobáncra ment Balatont átrepülni, erről lemaradtam; vasárnap viszont csatlakoztam a Csülökékhez, és elmentünk Vértesszőlősre.
Eleinte elég erős volt a szél, bár a kisebb enyhülésekben dél körül páran elstartoltak, Csülök tandemezett, én ültem a seggemen.




A népek folyamatosan gyűltek, legalább ötvenen voltunk fent a hegyen, plusz Mafli, Csülök varjúja, aki elég lassan bár, de végül felért, bedugta a szánya mögé a fejét, és elment aludni.

Aztán kezdett egy kicsit enyhülni, és ha jól emlékszem, három óra tájban én is elindultam. Egy-két kört repültem a hegy előtt, aztán a déli oldalon találtam egy termiket, és azzal ki tudtam tekerni. Hárman tekertük, egy madár és még egy ernyős, én 1000 méterig, és ettől felvidulva el is kezdtem gondolkodni azon, hogy akkor most kellene talán megpróbálni elindulni távra. Csülök egy korábbi mondása az volt, hogy itt starthely+300 alatt nem szabad elindulni (ami kb 700m-re jön ki), mert nem biztos, hogy átér az ember a hegy fölött, szóval ez mondjuk megvolt. Aztán kiestem a termikből, vissza is süllyedtem 700-ra, végül sikerült újra megtalálni, és ezúttal 1100m-ig tekertem, és hátat fordítottam a hegynek.
Amikor átértem a hegyen, nagyjából az M1-es vonalán indultam el, először át a déli oldalra a kőbányához. Itt voltak kisebb emelések, amiket meg tudtam tekerni, de nem annyira bikák, úgyhogy mentem tovább kelet felé, ahol egy szántőföld fölött két vihornya tekert. Ez egy elég nagy termik vol, amivel sikerült is megint egy jót emelkednem, aztán visszamentem az autópálya túloldalára, a faluk és azt övező szántóföldek fölé. A vitorlázó gépek pillanatok alatt eltűntek, azért ők más sebességgel mennek...
A besüllyedéstől itt egy madár mentett meg, pont jött szembe, aztán beállt tekerni, és azzal a termikkel én is megint vissza tudtam emelkedni. Ekkor már láttam a kis tavakat Nagyegyháza körül, és a falu körüli szántóföldek adták az emeléseket.
Végül a lerohadás nagyjából Óbaroknál kezdődött, itt már azt néztem, hogy az autópálya melyik oldalára érdemes leszállni, és Óbarok és Bicske között el is fogyott a magasságom, és leszálltam. Persze fülig ért a szám :)



Fent nem tudtam fényképezni, úgyhogy csak a "leszállót" örökítettem meg.

A helyi ifjúság arra bicikliző képviselőjétől a lelkes "hol vagyok most?" kérdésemre a "hát Bicske mellett" választ kaptam, a többi falut itthon azonosítottam be a Google maps alapján. A Google maps szerint kb. 19.6 km a táv légvonalban. Nagy királyság volt, nagyon élveztem :)

2009. Május 1 - Visegrád

A terv az volt, hogy május elsejét egy kis repüléssel kellene ünnepelni.

A Kolosyn csatlakoztam a haladó tanfolyamhoz, és kimentünk először Óbudára. Csülök próbált is egyet repülni, de lesiklás lett belőle, nagyon északias volt a szél.

Ezért aztán úgy módosult a terv, hogy akkor menjünk Visegrádra. Jól elmentünk Visegrádra, közben végigálltuk Szentendréig a dugót, és aztán jót ültünk a leszállóban. Ezeket a képeket ott csináltam az ájfónommal, azért Visegrád legalább szép, még ha ez nem is jön át a képeken.




Aztán megnéztük Gawroche-t, ahogy rettenthetetlenül küzdve mintegy négy és fél percig fent tudott maradni, majd elindultunk haza. Útközben úgy módosult a terv, hogy akkor nézzük meg azt a kőbányát, amit odafelé az út mellett láttunk, hátha. Meg is néztük, de nem.



2009.május 1 - 0 perc repülés :(

2009. Április 18 - HHH

Ez elég régen volt, de megint lemaradtam a blogírással...
Április közepén kimentünk a HHH reptérre, hogy tudjon Éva is egy kicsit gyakorolni. Gyönyörű idő volt, Éva kupolázott, én meg Örkényre vigyáztam addig.




Hogy is voltak ezek a zsinórok? 2008. februárban volt utoljára...


Egy dinamikus startot kérek ehhez a fotóhoz!


Több iskola is kint volt aznap a reptéren gyakorolni.


Még egy dinamikus startgyakorlat :)


:-P

Saturday, January 24, 2009

2009. Január 4. - Újlaki

Ez már pont három hete volt, egy kicsit elmaradt a blogírás...


Reggel a Kolosy téren találkoztunk Csülökkel, elég nagy hidegben. A délnyugatot ígérő előrejelzés alapján úgy döntöttünk, hogy nézzük meg a Nagykevélyt. Ez végül nem bizonyult nyerőnek, a szél a gerinccel párhuzamosan fújt, a csúcs pedig felhőben. Ez utóbbi mondjuk legalább megfelelt az előrejelzésnek, mert 300m alatti felhőalapot ígértek.


Ezért aztán a Kevélyt rövid tanakodás és lentről egyre kevésbé bizakodó felfelé tekintgetés után otthagytuk, és visszazúztunk Budapestre, az Újlakihoz.



Az idő gyönyörű volt, sütött a nap, és ami a városban már szürke latyak, az a hegyen még szikrázó fehér hó volt.


Nem volt még igazán határozott szélirány, ezért körbejártuk a starthelyeket.



Végül is északnyugatra állt be a szél, és kezdett is ígéretesen beerősödni.




Délután 1 után aztán beindult az idő, és igen jót repültünk. Én kb. egy óra tíz percig bírtam a hideget (ha jól emlékszem, lent -3 volt), dupla kesztyűben, a külső kétujjas és a belső ötujjas között fűtőtasakkal... Végül így is lefagytak az ujjaim, meg aztán egy adott pillanatban a tömeg is túl sok lett, úgyhogy leszálltam, de ez egy nagyon jó nap volt!
Az akváriumról nincs képem, mert akkor fent voltam, de kb. tizen keringtünk egyszerre az Újlaki körül, néhányan (Bobó is) elmentek a Vihar-hegyig, páran a Mária körül próbálkoztak.

Vissza a hegyre erdőn keresztül.


Mire visszaértem, befordult a szél nyugati-délnyugatiasra, a többiek a másik starthelyen próbálkoztak. Attinak nem volt szerencséje, a startnál egy erősebb befújás felemelte és kicsit odébb úgy tette le, hogy a bokája megrándult. A délnyugati starthely egyébként sem egy álom, annyira sziklás, és amúgy sem volt már annyira bika az idő, úgyhogy én haza is húztam.

Tuesday, December 30, 2008

2008. December 27 - Óbuda


Három hónap után először ismét Óbudán repültem, a hideget leszámítva nagyon jót.
A reggel szép napos volt, én 11 körül értem ki, amikorra épp befelhősödött, de így is igen sokan voltak a levegőben. Szóval kicsit akvárium volt, mire elindultam, de a többség általában a Farkastorok környékén repült, viszont mivel a Virágosnyeregnél is megtartott, én inkább arrafelé próbálkoztam. A felhősödés ellenére voltak kisebb termikek, egy párat tudtam tekerni is. Aztán a hideg lehozott, fél óráig bírtam szétfagyott kézzel.


Délutánra ismét naposabb lett egy kicsit az idő, én meg még egy kört repültem. Háromnegyed óráig bírtam, végül megint a hideg miatt le kellett szállnom. Azt hiszem, be kell ruházzak egy fűthető kesztyűbe...

Mielőtt leszálltam, a nap már egészen laposan sütött, és gyönyörű volt fentről a város. Kitaláltam, hogy hogyan fogok tudni a levegőből fényképezni, legközelebb kipróbálom.