2009. Június 14 - Első távocskám: Vértesszőlős - Bicske

A héten szabadságon voltam, így aztán beterveztem egy kis repülést is. A haladó tanfolyam szombaton Csobáncra ment Balatont átrepülni, erről lemaradtam; vasárnap viszont csatlakoztam a Csülökékhez, és elmentünk Vértesszőlősre.
Eleinte elég erős volt a szél, bár a kisebb enyhülésekben dél körül páran elstartoltak, Csülök tandemezett, én ültem a seggemen.




A népek folyamatosan gyűltek, legalább ötvenen voltunk fent a hegyen, plusz Mafli, Csülök varjúja, aki elég lassan bár, de végül felért, bedugta a szánya mögé a fejét, és elment aludni.

Aztán kezdett egy kicsit enyhülni, és ha jól emlékszem, három óra tájban én is elindultam. Egy-két kört repültem a hegy előtt, aztán a déli oldalon találtam egy termiket, és azzal ki tudtam tekerni. Hárman tekertük, egy madár és még egy ernyős, én 1000 méterig, és ettől felvidulva el is kezdtem gondolkodni azon, hogy akkor most kellene talán megpróbálni elindulni távra. Csülök egy korábbi mondása az volt, hogy itt starthely+300 alatt nem szabad elindulni (ami kb 700m-re jön ki), mert nem biztos, hogy átér az ember a hegy fölött, szóval ez mondjuk megvolt. Aztán kiestem a termikből, vissza is süllyedtem 700-ra, végül sikerült újra megtalálni, és ezúttal 1100m-ig tekertem, és hátat fordítottam a hegynek.
Amikor átértem a hegyen, nagyjából az M1-es vonalán indultam el, először át a déli oldalra a kőbányához. Itt voltak kisebb emelések, amiket meg tudtam tekerni, de nem annyira bikák, úgyhogy mentem tovább kelet felé, ahol egy szántőföld fölött két vihornya tekert. Ez egy elég nagy termik vol, amivel sikerült is megint egy jót emelkednem, aztán visszamentem az autópálya túloldalára, a faluk és azt övező szántóföldek fölé. A vitorlázó gépek pillanatok alatt eltűntek, azért ők más sebességgel mennek...
A besüllyedéstől itt egy madár mentett meg, pont jött szembe, aztán beállt tekerni, és azzal a termikkel én is megint vissza tudtam emelkedni. Ekkor már láttam a kis tavakat Nagyegyháza körül, és a falu körüli szántóföldek adták az emeléseket.
Végül a lerohadás nagyjából Óbaroknál kezdődött, itt már azt néztem, hogy az autópálya melyik oldalára érdemes leszállni, és Óbarok és Bicske között el is fogyott a magasságom, és leszálltam. Persze fülig ért a szám :)



Fent nem tudtam fényképezni, úgyhogy csak a "leszállót" örökítettem meg.

A helyi ifjúság arra bicikliző képviselőjétől a lelkes "hol vagyok most?" kérdésemre a "hát Bicske mellett" választ kaptam, a többi falut itthon azonosítottam be a Google maps alapján. A Google maps szerint kb. 19.6 km a táv légvonalban. Nagy királyság volt, nagyon élveztem :)

2009. Május 1 - Visegrád

A terv az volt, hogy május elsejét egy kis repüléssel kellene ünnepelni.

A Kolosyn csatlakoztam a haladó tanfolyamhoz, és kimentünk először Óbudára. Csülök próbált is egyet repülni, de lesiklás lett belőle, nagyon északias volt a szél.

Ezért aztán úgy módosult a terv, hogy akkor menjünk Visegrádra. Jól elmentünk Visegrádra, közben végigálltuk Szentendréig a dugót, és aztán jót ültünk a leszállóban. Ezeket a képeket ott csináltam az ájfónommal, azért Visegrád legalább szép, még ha ez nem is jön át a képeken.




Aztán megnéztük Gawroche-t, ahogy rettenthetetlenül küzdve mintegy négy és fél percig fent tudott maradni, majd elindultunk haza. Útközben úgy módosult a terv, hogy akkor nézzük meg azt a kőbányát, amit odafelé az út mellett láttunk, hátha. Meg is néztük, de nem.



2009.május 1 - 0 perc repülés :(

2009. Április 18 - HHH

Ez elég régen volt, de megint lemaradtam a blogírással...
Április közepén kimentünk a HHH reptérre, hogy tudjon Éva is egy kicsit gyakorolni. Gyönyörű idő volt, Éva kupolázott, én meg Örkényre vigyáztam addig.




Hogy is voltak ezek a zsinórok? 2008. februárban volt utoljára...


Egy dinamikus startot kérek ehhez a fotóhoz!


Több iskola is kint volt aznap a reptéren gyakorolni.


Még egy dinamikus startgyakorlat :)


:-P

2009. Január 4. - Újlaki

Ez már pont három hete volt, egy kicsit elmaradt a blogírás...


Reggel a Kolosy téren találkoztunk Csülökkel, elég nagy hidegben. A délnyugatot ígérő előrejelzés alapján úgy döntöttünk, hogy nézzük meg a Nagykevélyt. Ez végül nem bizonyult nyerőnek, a szél a gerinccel párhuzamosan fújt, a csúcs pedig felhőben. Ez utóbbi mondjuk legalább megfelelt az előrejelzésnek, mert 300m alatti felhőalapot ígértek.


Ezért aztán a Kevélyt rövid tanakodás és lentről egyre kevésbé bizakodó felfelé tekintgetés után otthagytuk, és visszazúztunk Budapestre, az Újlakihoz.



Az idő gyönyörű volt, sütött a nap, és ami a városban már szürke latyak, az a hegyen még szikrázó fehér hó volt.


Nem volt még igazán határozott szélirány, ezért körbejártuk a starthelyeket.



Végül is északnyugatra állt be a szél, és kezdett is ígéretesen beerősödni.




Délután 1 után aztán beindult az idő, és igen jót repültünk. Én kb. egy óra tíz percig bírtam a hideget (ha jól emlékszem, lent -3 volt), dupla kesztyűben, a külső kétujjas és a belső ötujjas között fűtőtasakkal... Végül így is lefagytak az ujjaim, meg aztán egy adott pillanatban a tömeg is túl sok lett, úgyhogy leszálltam, de ez egy nagyon jó nap volt!
Az akváriumról nincs képem, mert akkor fent voltam, de kb. tizen keringtünk egyszerre az Újlaki körül, néhányan (Bobó is) elmentek a Vihar-hegyig, páran a Mária körül próbálkoztak.

Vissza a hegyre erdőn keresztül.


Mire visszaértem, befordult a szél nyugati-délnyugatiasra, a többiek a másik starthelyen próbálkoztak. Attinak nem volt szerencséje, a startnál egy erősebb befújás felemelte és kicsit odébb úgy tette le, hogy a bokája megrándult. A délnyugati starthely egyébként sem egy álom, annyira sziklás, és amúgy sem volt már annyira bika az idő, úgyhogy én haza is húztam.